Őrültek tanyája…

 

Vajon nem vétek-e az ősi- mesék szelleme ellen, ha az eszelőseit elemzem?

 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy Gyurcsány Ferenc hazánk korábbi miniszterelnöke emberiesség elleni bűnt követett el 2006. május huszonhatodikán elmondott balatonőszödi beszédével, ugyanis azzal súlyos lelki sérülést okozott és emberi méltóságában megsértett több millió embert?” 

Huh! Ez igen! – be is jól megy sorsunk… őrültek ötleteit felkarolnánk? Jaj, máris mivé lett hazám! Nem értik és nem fogják megérteni Gyurcsányt, mégis a gyűlöletről beszélnek ők, kik maguk a gyűlölet megtestesítői! Alapvetően, hogy a hazugság és igazság mibenlétét nem ismerik, ezért is tart itt az ország, ahol van! Hol a szomorú, hol a nekibúsult – nekiharagudott értelmében is - tragikomikus kacérkodása a léttel! Igazságbeszéd volt és nem nyilvános… hogy áradó a képzelet arról ki tehet?

 „Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapfokú történelem oktatás részeként tanítsák, hogy az MSZP és az SZDSZ milyen kampányt folytatott 2004. december ötödikén megtartott – a kettős állampolgárságra vonatkozó – népszavazás kapcsán, a határon túli magyarok ellen?”

Azt hiszem nem is szemezgetek tovább! – ami nem normális azt hiába mondják normálisnak - történelmi- társadalmi- politikai tényein is csak vágya egy bolondnak! Ennél alpáribban, színvonaltalanabbul vezetni az országot már nem lehet… dilettantizmus!

 

„Orbán: Egy idő után megáll az élet…”

„Többek közt arról beszélt, hogy minden nap végén önvizsgálatot tart, és összeveti, hogy mit tett aznap. A legtöbb esetben arra jut, hogy „a jó meghaladja a rosszat".

Megmozgatja a fantáziát! „Látjátok feleim zümtükkel, mik vagymuk…”?  Zsarnokok idején mással okolt esztétikai ízlésében, erkölcsi értékrendjében az indulatok adják a véleményt… nem meglepő a radikalizmus! Mit nevez most jónak és mit rossznak? - a kérdés izgalmas kényszerek értelmetlenségében- nézőpontjaiban csak a beletörődő szomorúság adatott meg a népnek – nincs jobb! Átélte saját „forradalmát”, ha ez a jó - akkor ábrándozzunk tovább, a választásig, ha az összkép nem jó világválságra hivatkozva tereli el figyelmünket, vagy épp, mint most is Európa az ok! Szóval- kijózanodunk még?  Hol van már az ifjúság viaskodó hangja? 50 év állapotából az emlékezetkiesés agybaja: minden szép, minden jó, mindennel megvagyok elégedve…(!) Maga-felé bizonyosan így is van…

 

Vajon a Vaslady politikáját ki érti? (Temetése kapcsán…)

„Kíméletlensége sokszor megütközést keltett, sikerei, történelemformáló szerepe vitathatatlanul elismerést érdemel. Jó lenne hinni, hogy a mélyreható reformok kevesebb fájdalommal és áldozattal is végigvihetőek. Egész ténykedése mégis azt bizonyítja, hogy reformok, áldozatos alkalmazkodás nélkül nincs sikeres ország. Semmi kétségem, hogy ezt mi, itt a demokratikus baloldalon ma jobban értjük, mint Orbán regnáló kormánya. De vajon érti-e ezt, s főleg elfogadja-e ezt Magyarország lakosságának nagyobbik része?"(Gyurcsány)
A Vaslady következetesen és hajthatatlanul vitte végig gazdasági programját. „Visszafordította a szocializmust”, monetarista programot hirdetett, deregulálta az államigazgatást, csökkentette az adókat, szigorúan ellenőrizte a pénzkibocsátást, és alacsonyan tartotta az inflációt.”

Ezt- hogy is érthetné Orbán, hiszen csak egy jogász… embereit mégis ilyetén irányítja – ami érthetetlen és bonyolult is. Kenyértelenség és „pocsodalmak” országa lettünk!

Európa rólunk…

„Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke a magyarországi negyedik alkotmánymódosítás kapcsán elmondta: aggályos pont többek közt, hogy ha európai bírósági döntés alapján Magyarországnak fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor annak finanszírozására eseti adó vethető ki, illetve a politikai hirdetések korlátozása. "Valóban van értelme annak, hogy az állampolgárok fizessék meg annak az árát, ha az állam nem tesz eleget uniós jogi kötelezettségének?" - tette fel a kérdést Reding…”

És ez a megválaszolatlan kérdés rezeg tovább… a távlat még így is borzongatóan hat, mint sejtelmesség él tovább az időben. De legalább „valahol Európában” valaki figyel ránk!

 

Hittünk egykor, hittük, hogy ha váltunk jobb lesz nékünk – a társadalom megbecsült tagjaiként megérhetjük a szép öregkort is… és kiderült mi volt is- jobb volt ennél mi van – bár ezt demokráciának hívják, amaz volt a diktatúra! Ami már messze van – ami elmúlt! Most keserűség, bánat és nyomor van, erre lennél oly büszke Orbán Viktor? A jobb elérhetetlenségében négymillió magyar ember nyomorúsága a felelet!? Ha mindez nem volna valóság és túl cifrán káromolva, talán bízhatnánk a reményben, hihetném, hogy csak magad paródiája lettél – kedvre, nevetéssel lehetne feloldott a feszültség, ha álarcodat levennéd még mosolygós is lehetne a „darab”, mit eljátszol… ki tudja mi végre, hogy szakaszolt-léttel mára elérhetetlenséged új-„értéket” közöl?

Azért az egészségre vigyázni kellene- és bár ezzel senki nem számol (pláne élete teljében nem számít a „kocsma-gőz”!) - hamar gyűrődik fel az anyag az időkerékre, így kerékbetörve viszont nincs küzdelem, csak feladás van… vágy a nagy tettekre, vágy az önmegmutatásra prezidenciális- kormányzói mivoltában már lehetetlen, ha az egészség elpazarolva - egy lélekmenedéknek szánt országban- a tévútnak lappangó-kór- hangulatában a „betegség” legyűri emberét!

Még alig veszi észre ki hatalomban hatalmával oly nagyra tartott és tartja magát is benne – hogy a kevesellt-időben, a fogyó-ország- vagyonnak nevezett óráiban az is benne van, hogy a munka után elmélkedve a jó mit tettem még többségben, a rossz kevesebb és elalélok magamtól (!) Azaz, a munka után nemcsak vakáció következhet – hanem a múlás örök törvénye szerint, a halál is eljöhet s akkor már soha nem lesz enyém a világ! Most még a kakaskodás, és a pávatánc, ami élteti a „Főt”! Választás-gondolatában a kettős-beszéd- technikáit irányítók gondjaival átitatva „ragyog”… de belelátom galád-kezét – a csalások gyalázatát a közélet porondján, amiben én csak passzív elhúzódást választó emberként szemlélődöm már!

 

Keretté-bővült lelet…

 

A történelem őskőzetébe sajtolódott

A lét-felület,

Keservét tárja az időnek…

A túlélt- félelem virul, lángol, ragyog-

Megtorpanást ömleszt,

Kegyetlen-kegyelmet! –(szőke)

 

Immár a dolgok lelke… és a magátféltőn húzódozó fáradság, bizonyosság észlelésein egyfajta sóvárgás valami felé (!) A sors elől kitérni nem lehet… hiába „szöknék” innen én is, mint sokan (ebből az országból) – mindig szembe a sorssal és nincs menekvés - érzetében soha nem találnám magam, mint ahogy a félelmet sem oldhatom fel szavakkal a jelen léthelyzetében (és egyébként sem- soha)! Új-kor, új vezetés és a hivatással járó kötelességtudat hol? – a kör bezárult… „melynek görbéje belőle indult el”- s egyetlen pontján sem talált vigaszt!

 

2013.04.19.

 

Oldal: Őrültek tanyája...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat