Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

 

Csapdák hálójában.

Kalapács János blogja

 

Facebookon is fellelhető írásaiból

A NAT 1 szerepe

Sziasztok,

Néhány ismételt, megerősítő gondolat az előző részhez:

A viták egyik szervezőjeként (1990-91) átéltem, közvetlen tanúja voltam az alaptantervet övező széles állampolgári érdeklődésnek.

Az 1500 fő befogadására alkalmas konferencia helyszín pl. az első vitaülést követően, további két napon át zsúfolásig megtelt felelősen gondolkodó a gyermekeink jelenéért és jövőjéért harcba szálló szülőkkel, pedagógusokkal, egyházi méltóságokkal, diákokkal, nagyszülőkkel, szakértőkkel s a látszólag kevésbé érintett civilek százaival.

Társadalmunk minden rétegét érdekelte, mit tanítsunk gyerekeinknek a jövőben. Hűen nyomon kísérhető volt mennyi-mennyi elfojtott, ki nem beszélt indulat, keserűség, fájdalom, aggódás lakozik a magyar társadalomban.

Munkatársaimmal együtt, felkészültek voltunk újabb és újabb viták szervezésére.

A kormány s a NAT változatokat készítő bizottság azonban megijedt a váratlan, megdöbbentő s szerintük „kezelhetetlen” érdeklődéstől.

A kormány, s aztán a mindenkori kormányok a NAT-ról, és a további kiadásairól nem a társadalommal egyetértésben, mint tették ezt, említettem, pl. Angliában, vagy mondjuk Finnországban, ahol a NAT társadalmi viták húsz (1968-1988), ill. 15 éven át (1976-1991) zajlottak a konszenzusos megegyezésig, hanem politikai alkuk eredményeként döntöttek.

Minden további NAT változatot (is), a tradícióink, kultúránk és örökségünk, gazdasági elvárásaink, társadalmi jövőképünk tényleges megfontolásai helyett, az éppen hatalmon lévő, az oktatási tárcát uraló párt ideológiai gondolatai, az általuk képviselt értékek (biztató jelként, csatlakozásunk után az EU által közvetített kompetenciák is) hatják át.

A NAT 1 szerkezete

A NAT (1995) központi eleme liberális, szabadságelvű és konzervatív felfogást egyaránt tükrözött.

Szerkesztői a központilag előírt tananyagot, általános fejlesztési, és részletes követelmények formájában fogalmazták meg, az iskolai nevelés-oktatás első 10 évfolyamára érvényesen.

Időkereteket kijelölve, a részletes lebontást, a helyi tantervek keretében, az intézményekre bízták (a kerettantervek széleskörű megjelenése, iskolatípusokra lebontva a Pokorni éra érdeme (1998-2002)).

A NAT a közoktatás általános céljait az Alkotmányban, a lelkiismereti és vallás szabadságról, a közoktatásról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló, és más törvényekben, az alapvető emberi és gyermeki jogokról szóló nemzetközi egyezményekben, a több ezer éves fejlődésben kiérlelt európai politikai, kulturális és erkölcsi értékrendben, a hazai és nemzetközi tapasztalatokban, a tudományok fejlődésében és a bővülő ismeretekben, a magyar közjogi, kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő elvek és értékek alapján fogalmazza meg.

A NAT ezek jegyében kíván az ember, a közösségek és az ország olyan megerősödéséhez hozzájárulni, hogy a társadalom korunk kihívásaira megfelelő ismeretekkel, korszerű műveltséggel, fejlett készségekkel és képességekkel, megbízható erkölcsi tulajdonságokkal legyen képes válaszolni. Magyarország valamennyi közoktatási intézményének tevékenységét meghatározza az európai, humanista értékrend, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása, igenlése mindannak, ami az egyén (a személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. A NAT-ban a célok ebből fakadóan, illetve ehhez kapcsolódóan fogalmazhatók meg az oktatás és a nevelés harmóniájában.”

Látjuk, a dokumentum a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a közérdek egyaránt megfelelő szerephez jutnak.

A NAT1 emellett nemzeti is. Általánosságok szintjén, a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.

Követelményeiben az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra is összpontosít, amelyek az Európához tartozásunkat erősítik.

A dokumentum – a fentiekkel összhangban – figyelmet fordít továbbá az emberiség előtt álló közös problémákra is. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében.

A NAT1 szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot s megértést is. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére „irányelveket” tartalmaz.

Problémák

A mindannyiunk által remélt demokratikus társadalom jövőképét felrajzolva, összességében a NAT1, humánus, szerethető, barátságos hangvételű dokumentum. Mindenről olvashatunk benne (talán csak a világbéke s az állatok szeretete maradt ki).

Négy probléma volt vele, véleményem szerint:

 

1. Konkrét célok, az ország számára megfogalmazott jövőkép hiányában, az általánosságokon kívül, elég nehezen olvasható ki belőle bármiféle megfogható követelményrendszer.

2. A műveltség alapjait (a műveltség kánonját), 10 műveltségi területen foglalja össze, a tanítási tartalom integrált szemléletét tükrözve.

Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)

Élő idegen nyelv

Matematika

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Művészetek

Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Testnevelés és sport

A felbontás szakmai szempontból, európai mércével mérve is előremutató (lehetne), mert, gondolnánk, az oktatási tartalmakat nem tantárgyakban, hanem műveltségi területekben határozták meg, s azért is, mert a szerkesztők nem óraszámokat, hanem időkereteket, minimum és maximum arányokat szabtak az egyes műveltségi keretek között. No meg azért is, mert tanulva a Gazsó bizottság intelmeiből (lásd az 1. részben), (f)elismerve az oktatási rendszer szelektív jellegét, a készítők a követelmények meghatározásakor többéves blokkokban, az iskolatípusoktól függetlenül gondolkodtak.

A NAT1-től napjainkig, e fenti műveltségterületeket a szerkesztők, minden későbbi változatban is, különösebb feltűnés nélkül leírták, meghagyták. Anélkül, hogy bármiféle tartalmi kapcsolódásuk lenne a további dokumentumokhoz (kerettantervekhez, helyi tantervekhez).

E műveltségterületek nem a tantárgyakat jelölik, miközben az ismeretek, a műveltségterületek tantárgyakra bontása minden keret- s helyi tanterv változatunk sarkalatos pontja.

3. A 10 évre fogalmazott követelményrendszer akkor sem, s az óta sem illeszkedett az oktatási rendszerünk szerkezetéhez. 10 éves iskola Magyarországon nem volt s most sincs. A 10 év hátterében, nem meglepő, szintén politikai érvek húzódtak meg. Az MSZP olyan feltételekkel mondott le s adta át a tárcát a koalíciós partnerének, hogy az SZDSZ megtartja az MSZP választási programjában (1994) kidolgozott 10 éves iskolatípus elvet. Megtartották (!?). A szakközépiskolák s a szakmunkásképzők évekig kénytelenek voltak ehhez igazodni az általános „közoktatási” irányelveikben. Az apró félreértés szintén, minden feltűnés nélkül visszaköszön még egy-két további NAT változatban.

4. Magyarországon nem volt demokrácia 1995-ben (most sincs).

A NAT 1 kétségtelenül jól hangzó szövegét olyan dokumentumokból ollózták össze, amelyek kivétel nélkül, működő demokráciákból, fejlett Európai országokból származtak. A NAT1 műveltségterületei angol, a kerettantervek német mintára készültek. Angliában 1989-től a mai 2016-os tantervben is, a tantárgyak: angol, matek, művészetek, tudomány, állampolgári ismeretek, informatika, idegen nyelvek, földrajz, történelem, zene, testnevelés.

Németországban a német, matek, általános kompetenciák, idegen nyelv, művészet, kézművesség, zene, sport, vallás, etika s a tartományok által szabadon meghatározott további, ill. választható tantárgyak pl. médiaismeret, egészségügy, esztétika stb.). Az említett országokban szó sincs „műveltségterületekről”, ill. igen, de azok, egyben, a tantárgyakat jelölik.

Egyszerűbb volt szemet hunyni a hiányzó apróság, a nem létező demokrácia felett, mint szembenézve a problémáinkkal, s élve az ölünkbe hullott lehetőséggel, elkezdeni annak kiépítését.

Kezdve, a magyar viszonyokból kiinduló Nemzeti Alaptanterv megalkotásával. Jelzem, soha nem késő…

------------

 

Megjegyzésem:

 

„A bölcsesség legbiztosabb kezdete a tanulás utáni vágy. Tanulni akarni annyi, mint szeretni a bölcsességet. A bölcsesség szeretete a törvényeinek megtartása. A törvények megtartása a halhatatlanság biztosítéka.”

(Biblia)

 

az ébredőkkel

csitul el a vér - üteme pitvarában

lett jobb és bal - olyan ki- láthatatlanul is kész most

szolgálni új-hatalmak új művét

hogy a körforgásból soha ki ne essék? - (szőke)

 

...én csak általánosságokban fogalmazok, hiszen nincs már demokrácia és még Alaptörvényünk se (ámbár azt elfogatták ugyan, de a körülményeket figyelembe vesszük halva-született iromány lett!) Ilyetén kezelek (persze magamban) minden mást is!. NAT ide vagy oda...

Mert mit is akarunk?

A hiányosságokat megszüntetni! János már többször utalt rá, hogy több évtized kell a pozitív változásokhoz – én meg arra utaltam (többször), hogy a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a változásokat.

Ha marad ez az állapot, akkor soha nem lesz változás.

Tehát kezdjük ott, hogy a pedagógiai bánásmód hiányosságaira utalok

...hogy a tanulók nem érzik pontosan, hogy milyen tulajdonságokat akarnak az őket nevelő személyek náluk kifejleszteni, nem érzik, mit várnak el tőlük a nevelésükben kompetens személyek. Ugyanakkor, amint erre már utaltunk is, nagyon fontosak számukra a személyiségükre és cselekedeteikre vonatkozó értékítéletek. Persze beszélhetünk megint (mint lényegről) a családi és az iskolai nevelési környezet hatásairól... utalhatunk a nevelési szituációkra, a megvalósuló interakciókra, és a tanulás eredményével is összevethetjük, de csak ismételjük magunkat, mert észlelünk, értékelünk tudatosítunk, ám a személyiség formálására, képességek kibontakozására az utasításos rendszerben hogyan élik át a szülők, a pedagógusok, a gyerekek a hatások szintjeit, már más kérdés...

Leterheltek a pedagógusok (felső kényszerek, írásbeli kötelezettségük miatt is) a gyerekek is, mert mert feledve vannak a kötelességek és szabályok értelmezésében, miként az elfogadás jellegzetessége, az egyéni bánásmód sajátossága ott még, a nevelők példamutatása, szeretete, bizalma – ám,csak elvárások vannak. De hol a belső igényük – a szükséglet – hogy mennyire felelnek meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket az őket nevelő szülők és pedagógusok velük szemben támasztanak?

Írom a magamét! - és ennyi!

Értik talán, vagy máris összekeveredtem magam is? - de könyörgöm a tanulók jövője szempontjából fontosak...

Feltételezem ugyanis, hogy a családi és az iskolai hatások közül a mai tizennégy évesek a cselekedeteikre és személyiségük megnyilvánulásaira vonatkozó pedagógiai értékelést igénylik leginkább, amely a személyiségük fejlődéséhez, a reális önértékelés és önismeret kialakításához nélkülözhetetlen.

Fontos tehát számukra a nevelők segítsége és igénylik, hogy tőlük a jövőre orientáló segítséget kapjanak.

Ha nem lépésről lépésre haladunk, ha a pályaorientáció terén sincs rendben minden, akkor blabla a politikai „segítség”!

Blabla minden... mert elégtelennek ítélik az érdeklődésük folytatásához igényelt támogatást is. Ezért mennek az utcára gyerekeink – ha megfogalmazni nem is tudják részletességgel a problémát, de érzik a bajt.

A hülye politika meg nekik ront az erőszak-szerveivel és bünteti ( lásd most: 50 ezer FT-ra őket) Orbán egyik legnagyobb aljassága gyerekeinkkel szemben!

Folytatva:

A serdülőkorúak ugyanakkor úgy érzik, hogy szüleik szeretik őket, és megfelelő módon segítik elő olyan személyiségtulajdonságok kibontakozását, amelyeknek a jövőben hasznát vehetik. Nagyra értékelik a szülők példamutató magatartását, úgy érzik, hogy nem csak szavakkal, hanem cselekedeteikkel is befolyásolják a személyiségük alakítását.

A politika legalább ezt becsülné meg, de nem – hülyére veszi a népet!

Persze vannak eltérésik pld: a különböző iskolai nevelési helyzetekben – a jó és gyenge tanulók eltérően észlelik helyüket... másként észlelik a tanári, a kortársi és családi elvárásokat. Erről majd legközelebb!

Szőke Emil:

emlékek közt

 

...üldöztem már szarvast

és vadkant is öltem nyíllal

a „Beregben” síppal vadkacsákat

csaltam magamhoz

s parittyáztam céltalan...

Ó – az a felhőtlen nagy-kamasz-kor!

 

Ám- gondom űzni mégsem-

el sose tudtam...

 

Mára egyre hálátlanabb szavakkal

okkal - már- csak magamban

az ébredő-sejtetések kútjainak káváján

tűnődöm mítoszi-mérgezettségem

- ott hol a majdan-lelt visszhangjait

magamba-idézem még szerkezettelen...

 

- túli-hangjaival élem át mostani jelenem -

 

Kötései még nem erősek

csak az érzés bennem izgágán

mi még egy

mára-telt látomásban éled -

 

...ami egybegyúr az idővel már

egy-sóhajban újra és újra

egymásba kavarodó emlékeivel ragad el

egy-egy gondolatra

egyvilágnyi zajából

ahol az aranyközép tart súlyegyent

és csak a pillanatra int álló magában

a magányban

miként az mindig mássá alakulgat...

 

már - ahol bennem énekel a hit- vigaszra-túli

megbocsájtással ott- érezni

megóv – hogy az égiekhez jóra ekként terel

egy-egy panaszt –

bennem éveimmel lett áradó a ma... szívemben-

mi képzeletben „héthatárnyi” való -

magamba idézve- az elfutó éveket

és ez most jó! - mily kevéssel is beéri az ember...

 

Így létmosolyán a jelenések ébredései-

megnyugvásomban

a tékozlások- settenkedések emlékei

újult dolgaimmal már elheverni hagynak...

Immár könnyezve írom siratómat –

 

u.i.: Csatlakozom János mondandójához:

„Egyszerűbb volt szemet hunyni a hiányzó apróság, a nem létező demokrácia felett, mint szembenézve a problémáinkkal, s élve az ölünkbe hullott lehetőséggel, elkezdeni annak kiépítését.

Kezdve, a magyar viszonyokból kiinduló Nemzeti Alaptanterv megalkotásával.”

Magam is csatlakozom a jelzéséhez, hogy „soha nem késő…”!

2018. 03. 25.

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 117
Tegnapi: 1 886
Heti: 3 066
Havi: 13 322
Össz.: 1 100 701

Látogatottság növelés
Oldal: "A NAT 1 szerepe"...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »