Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

Idiotizmus...

ám - mégis vidámra vettem időrendjét

merthogy a sors is hibáz – bizony még

kanyargósan veszi útját (mondom rég) – (szőke)

Ne legyünk naivak, látni kell, hogy Orbán ugyanilyen, a hatalmához görcsösen, betegesen ragaszkodó ember!

2020 után a hazánkba eddig befolyt EU-s források el fognak apadni. Tudjuk!

De- mert a Fidesz-kormánynak nem számít honnan jön a pénz, Nyugatról vagy Keletről. Így pedig a saját politikáját, az egykor liberális ideológiáját még a mostaninál is keletibb mintának megfelelően folytatja majd, ennek levét pedig mi, magyarok fogjuk meginni.

Orbán nyíltan vállalja a leplezett és a leplezetlen agressziót... idehaza – ám - aki itthon bőszen, oroszlánként „brüsszelezik”, kint pedig kisegérként meghúzza magát az Európai Uniós tagállamok politikusai előtt, az egy rég meghasonlott ember.

Egy kétszínű emberről nem lehet tudni, mikor, milyen szándékkal szól hozzánk. Nem lehet tudni, mikor rúgja ki alólunk a széket.

Bizonyára mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország miniszterelnökének személyisége labilis, kiszámíthatatlan és zavaros, ráadásul igen veszélyes is lehet. (forrás: Zsúrpubi)

...és amit mond és ahogy mondja: Orbán: a szűkösség évei után most a növekedés, a gyarapodás és a nemzeti büszkeség korszaka következik...

Nem is olyan rég még válságstábot hívott össze. Szóval lesz itt minden: „Rend, szolgaság, fegyelem, szegénység lesz a mi négyes csillagunk, a nemzeti büszkeség az égboltunk! Az unortodoxiának vége, a vagyont nagyjából ellopták, jöhetnek az igazság évei (évtizedei). Most kezdhetjük megenni, amit 6 év alatt közösen megfőztünk.” (Konzervatív P.)

Aztán itt egy másik elmemenet:

Én vagyok a magyar demokrácia utolsó bástyája” – nyilatkozta Vona - „Ha valakinek van esélye győzni Orbán Viktor ellen, akkor az én vagyok”!

Nem semmi egy fazon...!

Az ellenzékről most nem beszélnék (MSZP, DK) maguk sem tudják már mit akarnak. Néha az az érzésem, hogy Orbán zsebében vannak... kilóra megvéve!

Puha-pöcsű társaság (egytől-egyig) - és beletörődünk...

Ahogy Márai mondta:Az élethez nemcsak virtus kell (...) és okosság, hanem türelem és jámbor szándék is (...), egyfajta mosolyogva csodálkozó beletörődés, mely nélkül nincs összhang a szívekben.” Hát – most, majd lesz összhang is! :)

 

Szőke Emil:

miként a más?

 

 

kérdőmondataim sokasodnak csak... belőlem kiszáll - ki az idő

beletekinthetőn nyílik ki már a hasonlóság távlata

én is ember vagyok és nem látomásként – nem is csodára

a világ térképén szanálva - elaszottan is vígan még

egy nézelődő ember örömével – hogy vagyok - merthogy

körülöttem fogyni kezd a levegő s tukmáltan a részben

 

„én felülről le - lentről meg föl a világ” és még mennyi létező

hol „előbb a fejeket látom aztán a lábakat” - ahogy hallelujáznak

ahol zeng a színház - világszínháza leginkább magamnak!

- meg a csonkán-mért-időnek - időzve erőt mutatva csak s benne

untan mutatva lelkesnek - ujjongva tapsra taps – hogy essek bűnbe

én - a parány - pólusaimban pózolva cseppre-csepp...

 

izzadmánya rajtam tenger- és nem értem mások miért siratnak el?

- az elmúlás belső sírós hangja ver - mintha így verve lenne célja?

...és nem tudhatom miként menekíthetem el magam? Miként

és miért tőr másfelé más ahol új a napsütés? Életem egy percén árnya

kiért irigyli el földjét csörge kedvvel? - rá áldomásra iszik más – hogy

„lássam magam csak a fajfenntartás szolgájának? - így lesz megnyugvás?”--

 

2017. 12. 28.

---------------------------------------------------------------------- 

A lét hálójában - koncentrikus köreiben hibák és vétkek közt...

 

máris csicsergi a súlyos szókat „bohóc-ügyén”

daloltatja társait is védelmére

s libegve cicázik érte

hogy van igazsága bár vándormadárnak is kevés... (szőke)

 

Hát jól vigyázzatok „Jobbikosok” mibe másztok még bele, mert hiteletek már így is ingoványos, posványos talajon mozog... vagy nyalni kell... nyalni muszáj a bünti miatt. És hol a gerinc?

A pocsolya, amibe néztek, most tükröt vet elétek! Ja- hogy szűkös a vagyon? - de önző a rész!

De ez sem igaz, így nem. A pénz megvan... elvenni nem is lehet... és jogi út is van ezer... habókra semmi nem megy! A sajnáltatás és az önsajnálat ideje lejárt!

Nyaljatok sót! - ez meg egy jókívánság! - és nem vicc...!

Kiben lehetne itt bízni még?

- a Jobbikban lehetetlen, mindig más az arca Vonának és pártjának, akár – ahogy a szél járja – mondd, éppen most honnan fúj? - A Fidesztől, ha váltani akartok, semmit el nem fogadunk... (ha volna igazsága, azt sem...) Európa felé a köpönyeg melyik oldalát mutatjátok fel? Nem félünk? - és mégis csak félünk – juj, de bátrak vagyunk, majd a békemenetetek – a fáklyás - a békés, hogy magára vette a konszolidáció álarcát (majd meg leveti) és még, így is farkasokkal táncoló a mozdulat? Nem jött be! - de mondjátok (viccesen), hogy tudtátok pár-ezer embernél több nem lesz ott! Nem is volt! - hát menjetek, ahová gondolom!

De az MSZP is!- és a DK is! - mert széthúzók! - és csak szenvedünk... mert szenvedés ez - csak a javából!

Béke és restség nagy titok. Mit ér a sok tett és törtetés? Vér lesz abból, szenny és szenvedés...”!

 

Nem igaz, hogy az ember a szenvedéstől megtisztul, jobb lesz, bölcs és megértő.

Az ember hideg lesz, beavatott és közömbös.

Mikor az ember, először életében, igazán megérti a végzetet, csaknem nyugodt lesz. Nyugodt és olyan különösen, félelmesen magányos a világban.” Márai

 

Szőke Emil:

anyagrészek

 

...jöhetne már a kegyes békülékeny halál,

a képzelet illetlen kalandozásáért láthatatlan terem

zenéjében a párhuzam - a fül is formázza rá fogalmát...

Valamiért a lét lett oly hitvány- lelki vizsgálatából itt jeltelen

egy-érzéki- benyomással – a történések szemtükrében,

lényem mibenléte bizonyságul nem szolgál. Kiüresedtem.

 

...így nem hihetem el törvényszerűségem - hogy a napraforgó-ok

a fogyó-hold körül forog... de hiszek „a csillagkavaró egyetemben”-

érzékelhető világomban, a szóban

...az emberi tragédiám részeként, a kulisszatitkok

gondolatmenetében, az intellektuális keménységben,

és már minden más való másában!

 

Én itt a nulla, immár, így is istentelen – „majd ha

jutok- jutok” én a pillanatra – „a végső pillanatra: tudva

hogyan állnak majd kint a fák?” - létrendetlenkedésem valóján -

Látom itt – ha megláthatom - hogy „ág lesz-e majd az eddig-ág?

szívható-e a levegő?” - és az érzés miként lesz elérendő -

vajon lesz-e még az élet itt élhető?

 

2017. 12. 27.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 118
Tegnapi: 1 886
Heti: 3 067
Havi: 13 323
Össz.: 1 100 702

Látogatottság növelés
Oldal: Idiotizmus...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »