Egyre silányabb a jellem...

 

 

„Isten nem hívő

A nép nem demokrata.

A víz nem szomjas.”

 

Orbán épít valamit... valami sajátost és egyedit, az egész országból.

Magának! Államosít (ami a szocialista út lenne), majd azt magánkézbe adja (természetesen a családnak, haveroknak és a legvégét a csókosoknak). Nos ezért van annyi hozzá-nemértő szakértő! Ha, ami az országé volt, majd államosítva lett - a kormányfő sugallatára - és azt visszaosztotta magánkézbe, az már egy maffia-állam sajátos rajzolódása itt!

Ahogy, anno Szókratész mondotta és én most (még) szabadon: vegyük tehát sorra folytatólag a silányabb jelleműeket – a győzelemre és kitüntetésre áhítozót, aki (akik) a mostani államformában megtalálták helyüket, továbbá soroljuk ide az oligarchikus- és a demokratikus jelleműt is (esetleg a pártatlanokat- a magukat függetleneknek vallókat - a civileket, a semlegeseket, a közömböseket, az ingadozókat is) - hogy aztán megtaláljuk (így kiszűrve a hamis-embert), a legigazságtalanabb embert, szembeállíthassuk a legigazságosabbal, s így végére járhassunk annak a kérdésnek, hogyan viszonylik a teljes igazságosság a teljes igazságtalansághoz az egyéni boldogság, illetve a boldogtalanság szempontjából, az igazságtalanságot keressük-e, vagy pedig érvelésünk nyilvánvaló eredménye szerint az igazságosságot...

Befejezhetném egy mondattal is: vizsgálhatnánk az egyénben a nyilvánvaló erkölcsöt, merthogy azt látjuk miként van jelen az államban.

De nézzük a baráti szálakat, akik, a kiutalt- elvégezhető munkára megkapott milliárdokból kötelezően visszacsurgatnak – sertéstelep avatás egy gázszerelőnél, csatornázások (esetleg) országosan, közvilágítás másnál és megint csak haszonért utalva... majd kisvasút a ház előtt és stadion a kertben (magántulajdonként (!)) - egy önkényes kiragadott részletben - így kíséreljük meg (ha nem is kielégítő módon) megítélni a felvetett kérdéseket... és figyeld meg azt is, hogy akit elítélnek (nemcsak megítélnek) miként marad mégis a helyén, és jár kel - le és fől, mint egy hős – és fennhéjázva gyakorol „valamit” a megbocsátás szellemében, valamint fennhéjázva tipor rá a demokrácia elveire... az ész megáll!

 

Hát persze hogy Gyurcsányoznak, és őt tartják- tartjuk a legigazabb baloldalinak, pedig ez is csak vicc. Hiszen a tőkés-világ (igaz kicsinyben) képviselője, aki „kicsinyt langyos és kicsinyt unalmas” Európát akar!

Milliárdjai mellett is a „mi kutyánk kölke”? - így mentik fel az érte pártoskodók, pedig csak egy „gyalog-kakukk”, bip-bip... és illa-berek, ha a sors úgy hozza (és hozta) eltűnik, majd föltűnik megokosodva ismét! Népszerűségében fürödve, olyan 6-10%-kon, ami 3%-ot jelent stabilan!

Hibája nem az őszödi-beszéd volt, ott épp az igazságot mondta ki... hanem, hogy a Medgyesi-féle „bank-nyitást” nem állította le. Ha valakinek, neki tudnia és látnia kellett volna a következményeket!

Senki ne mondjon olyant, hogy nem tartottak fegyvert a fejéhez, mikor a hitelt felvette (vette, mert hitt az „amerikai álomban” – és vitte, mert adták), de a magyar-valóságban felébredve már nyakig a szarban úsztunk és úszunk még sokáig. Orbán maguknak és a pénzes embereknek adott lehetőséget a könnyített visszafizetéssel, a népnek- csak még azt is megemelve „segített”! Rogán, a simliskedései, az ingatlanügyei és a tanyasi pénzek elsíbolása mellett, a nép megsegítése okán- nyalint felfelé... mást nem is tehet!

Ezért kardoskodik az ügyek mellett, de egyre csak sárosabbak!

Az látszat, hogy Orbán a Gyurcsányi hibáktól szabadulna... csak nem a kitaposott úton halad (és ez még nem is lenne bűn!), de mert hazugságokból építkezik, hamis statisztikákat alkalmaz, így nehéz helyzeteket teremt magának... az ilyen, effajta embereknek igen nehéz viselkedniük a megváltozott viszonyokban... ezért a zavar és zavarodottsága ma!

 

Az évgyűrűk szokatlan ráncain

sem a tudás fája lombosodik

a léptek sem katonásan

csak

évek ruháján keresztül

számolja ujjait – (részlet- szőke)

 

Új rend és új törvények nyomorítják országunkat... egyre kétesebb a kimenetel, egyre veszélyebbé válnak dolgaikban. A nemzeti érzelem a személyes élmények miatt mégis eléggé személyes mindenkiben, alapvetően “konzervatív”, de lehet ambivalens is, ha erős benne a kritikai elem. A legszélsőségesebb esetben lehet utálkozás is, de lám, ezt a köznyelv már aligha hívja nemzeti érzelemnek, mintha a nemzetnek csak pozitív asszociációkat és érzelmeket szabadna kifejeznie.

...azután meg nehogy az enyészeté legyen ez a sok bölcsesség. Van itt „normálatlan DK-s, agyatlan jobbikos, nyerészkedő náci, hímsován-ostoba bajszos és áldokumentarista...” meg amit akartok.

 

„Az apropó változik, a lényeg sehonnan sehová nem halad...

Mindenki idióta, aki nem az Orbán Rt. vakbuzgó híve. Kész, erről szól, ezért íródik az összes, gazdagon honorált röfögés, szokás szerint magához vonzva a bárkit gyűlölni kész primitíveket. Mert bizony primitív dolognak tartom azt a fröcsögést, amivel Bayer és hívei nekiesnek mindennek és mindenkinek, akiben ellenséget látnak.

Lehetőleg az illető legyen meleg, baloldali, zsidó, liberális...

(ha történetesen egyik sem, akkor is az lesz percek alatt, mert a faj-magyar megmondóember és a hazafi-helyeslőemberek majd megmagyarázzák).

Nem olyan nagy baj ez, mint amennyire gusztustalan.

Elvannak ők maguk között, erősítik egymásban a gyűlöletet, kifröcsögik a felgyűlt szart és megy mindenki a dolgára. Folytatják a sikertelen kis, vagy a sikeres nagy életüket, ahol abbahagyták. Az már nagyobb baj, hogy sok ilyen tenyészet létezik minden oldalon, a kormány hívei és ellenzői között is.

Az igazi baj azonban velünk van, emberekkel, országlakókkal van.

Nem tanulunk, vagy csak nagyon lassan.

Nem gondolkodunk, nem vállaljuk a felelősséget semmiért, nem fogunk össze, nem állunk ki magunkért.

Meg egymásért sem.

Úgy teszünk, mintha beszari, ostoba és lusta népség lennénk, pedig ez nem igaz. Külön-külön képesek vagyunk a bátorságra, vannak okos gondolataink és tudunk akár erőn felül is dolgozni.

De közösen, együtt nem...” (!?)

A diktátor létezik, van- és marad is... bár a diktátor önismerete és kritikai készsége hagy némi kívánnivalót maga után. Épülnek a sportarénák nyakra-főre. Kis ország lévén, Germánia felépítése helyett Felcsút, az 1824 lélekszámú község világvárossá fejlesztése a diktátori álom. Mellette egy múzeumi negyednek és egy olimpiai létesítménycsokornak a feladata fenntartani örök időkre a közpénzek szétszórásában valóban eddig is nagyot alkotó magyar türannosz emlékezetét...

- és sütögethetik majd Mészáros „Puskás Öcsi szalonnáját”, ahogy Lőrinc „barát” elnevezte az exportra szánt „disznóságot”!

 

hatalomban

 

Igen! - már sűrűsödik a bánat

vigyázva botlog a magányban

- emeld szépen lábad -

...csel csel hátán

kárörvend a pusztulásnak

- hamis szájjal a jelen

a gyöngeség itt méltatlan -

s a derű is már „zeg-zugos búvóiban”

lelten

a sötétség fátylas

magányában

hol megfogtad múltamat...

„Elnyelik utcák házak sűrű városok

s elnyeled te ami mégis itt marad”

...hogy ingó árnyaiba újra lelket adj? – (szőke)

 

2015. 08. 12.

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Egyre silányabb a jellem...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat