Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

A felcsúti-tógász…

 

 

Jaj! – de nehéz hiperaktív aggyal élni. Kurvára nem díjazom, a túlvilági érzést, mert bár patkányokon a kísérlet… én a kormányomat figyelve jöttem rá, hogy a túlvilág egyre közelibb, és felfokozott ingerein az agyam elektromos kisülései már az őrültség fokáig vitte el a képzeletet velem és nem értem (nem értjük sokan) - mielőtt bárki félreértené… hogy a nagyobb „patkányok”2/3-a miért is rajtunk kísérleteznek. Mégis feltáró-mód nélkül, elnyomásra, az embereken a kísérlet itt - és most tűrni –ami képesség kontrollja alá nem vett, azért ezt megengedni mégiscsak túlzás… Ha- már mindenki tudós és hiperaktív aggyá lett… megismerés lehetőségét kihagyva élmény- és érzésvilágunkban - a közös tapasztalattal szembeötlőn immár - a megrögződésben infantilis- logikai-ficamok sorát adta. És a hatás, ami objektíve ráhatás, szubjektív emocionális elrendeződére kronológia és logika meghamisítása miatt is- változatlanságába merevít, és tudatosan meghamisít mindent! Hupsz, és kopp! – máris áthatva egy tudatelőttes tudattalannal, esetleg a kollektív tudattalan fogalmaival mélyaltatásban tartva egy egész társadalmat, hogy késztetés nélkül vágyainkban turkáljon a képzelet, de a hogyan (?) - kérdése itt is felmerül, mert hiányzik a tapasztalás és a megismerés lehetősége… csak zagyván a káoszban.

Most úgy tűnik megbolondultam… okos nem vagyok, ennyit bizton tudhatok magamról, hogy okoskodón okoskodok, az meg az utánzás-reakcióm, hiszen ezt teszi a hatalom… én csak alkalmazkodom! No- hogy a realitásoktól eltávolodom sem az én hibám, amolyan gyakorlatforma és egy- tévedésekre alapuló „tréning” tudattartalmaival telített pszichés hatás, ami a bensőséges átélésre, a valóság megismerésére tompítva „jelenít”… jelentősége: a szerepjáték!

Érti, aki érti… nem magyarázom tovább – a mai gondolkodás úgysem teljesedhetik ki. Így fertőz a Fideszi- zajos-társaság! Azért is csalóka, mert az ember hiheti azt is , hogy minden, amit szemével lát vagy fülével hall, avagy esetleg testével érint- a mindenféle helyzet és találkozás - elméjének nevelésére szolgál…

Terhem, hogy terhel a kormány, mégis ők a „terheltek” és még „élvezik” is, hogy rajtunk (terhelkednek) terpeszkednek – úgy elteltek e cselekedettel, hogy éjjel-nappal lakomáznak értünk, amikor örömmel fölöttünk (ahol csak sírhalmokat látok a jövendőn)- ragaszkodnak a dicsőséghez- jólétük, kacagásuk, „szeretetteljes” mulatozásuk tetőfokán.

Emberek! - mi birkák vagyunk! Búsít engem ez a hívságos élet… mely gyorsan kiég. Emberségnek már semmi nyoma! Vagyunk, és maradunk is gyötrő dolgainkban helyzet- formálva, amely erőnket meghaladja? És az erkölcsi kötelesség? – az hol? – egyoldalúvá vált – torzult a lét – ezekért mi vagyunk a felelősek, mind!

Választunk! Választunk? És elhisszük hogy lelki-egyensúlyunk helyre áll? Mert gyáván meghunyászkodva demokráciára hivatkozva demokratikus eszközökkel megválasztjuk újból a diktatúra hatalmát? Esetenként túlértékelt események súlyos következményével nem számolva: mert „átéltem, kibírtam, túl vagyok rajta”? Ennyi lenne? És a gyerekeink unokáink nem számítanak? Akiért, mert van kiért, és mégis mind önmagának-hazudó- tetteivel felmenti a jövő ön-letéteményeseit a múlt felelőssége alól? Ezért már a pillanat kudarcát sem vállaljuk fel, esetlegességével sem (?) – érzelmi jelentőség nélkül és nem vesszük észre (talán már nem is akarjuk észrevenni?), hogy jövőnk sem lesz más, mint múltunk (ezért pánikolok)? Nem követelünk semmit magunktól, nem ismerjük már önmagunk… és utána? – marad a bűntudat, a kudarcérzés állandósulásában! Hát ennyi! Pedig sokféle út áll előttünk, amit nem használtunk ki, mert soha nem azt tesszük- tettük, ami belülről szól (bennünk van) – nem figyelünk a jelző-hangra (arra a belső csengőre, ami egyeseknél erősebben, másoknál gyengébben szólal meg) – ez nem más, mint a lelkiismeret! Vagy önismeret híján a cselekvés (pótcselekvés inkább), vagy irreálisan magasra tettük a mércét, vagy csak egyszerűen nem ismerjük a valóságot? Döntsd el magad! Lapogatunk és tapogatunk, mi itt az igazság és mi benne a rész’? – Csak az Isten tudja, vagy még ő sem. Mert a mi fejünkben a patkányhad kuszál egy ideológiát, amiből kiformálódik a hívő, a keresztény vagy a marxista… a kereszt az oltár felett, amiről annyit tudnak, hogy egy nagy „T” és Jézus rajta nem Che Guevara – beavatást pedig jó-pénzért adnak ott is, egy társadalmi idillt „évezni” a „szeretet”- birodalmában! Csekket is a más-világra… e világ, minta túl is- borzongásra a megbotránkozni vágyóknak… addig is bérmunkában és közmunkában a szellemi óvodásként töltheted időd. Mert ugye mindig az emberről van szó? – ahol- akkor a felcsúti-tógász (akinek még mindig sokat megbocsátunk) szószéki szószátyárkodását hallgathatjuk tovább, „épületes- épülésünkre” le! Azt is Erdélyből felénk üzenve, mert itthon a sok homloklebeny-sérült erre is fogadóképes lelkiállapotban extázissá alakított miliőjében: a bűnbeesés, a vezeklés politikáját bírja – míg mások a nem-hívők évekig vegetálnak belőle celláikban koncepciós pereikbe „szerelmesedve”! Jó móka, nem? Un- ortodox- koszt ott „ízletesen” elkészítve, míg beáll a ’lágyulás jele… immár nagyot vétettem a patkányok ellen – majd így, öregkorom küszöbén társra találok a Halál személyében.

A múlt és jövő között még itt van a jelen... e jelenben, már senki nem akarja- és senki nem is akarhatja, hogy az evolúcióban kialakult gerincesek rendje, e posztmodern-világban és annak elnyomása alatt az ember a gerinctelenek rendjébe süllyedjen vissza... szolgain hajlongva!

 

                     Cirkuszi a mutatvány-
                     egy kötéltánc 
                     és ‘táncán szolgálatkészen 
                     a csalhatatlan jellem... 
                     Csakhogy álarcában ki- tekereg, 
                     Cifrangos- bohócként adja óráit percének, 
                     s múltnak forduló lábnyomaival “isten adóját”
                     szaporázza a jövőt ítélkezőnek-- (szőke)



Had ízléstelenkedjem egy viccel – amikor is – ahogy járhat egy okj-s képzésen átesett pap (természetesen EU-s támogatásban)!

Egy fiatal pap nagyon izgult az első miséje előtt.
Amikor a felettese, a Püspök észrevette, azt tanácsolta neki, mielőtt megkezdi a misét, tegyen egy kis vodkát a vizespoharába, hogy megnyugodjon.
Nagyon jól sikerült a fiatal papnak az első mise, de amikor hazaért, egy levelet talált a Püspöktől.
"Kedves Fiam, Atyám!
Gratulálok az első misédhez és örülök, hogy megfogadtad a tanácsomat, de sajnos van egy pár megjegyzésem:
1. Abból a pohárból kis kortyokat kell inni, nem egyszerre felhajtani .
2. Abba a vizes pohárba nem teszünk se jégkockákat, se citromszeleteket. JA, és én azt mondtam, hogy tegyél egy kis vodkát a vízbe. Nem fordítva...
3. A Bibliát nem használjuk pohártartónak.
4. Nem illik megtörölni a szádat a csuháddal.
5. 10 parancsolat van, nem 12.
6. 12 apostol van, nem 10.
7. Amikor a keresztről beszélsz, nem mondhatod "Az a nagy T az oltár fölött".
8. Amikor Jézusról beszélsz, nem mondhatod "A fiú és a bandája" .
9. Dávid egy parittyával és egy kővel győzte le Góliátot, nem robbantotta szét a seggét.
10. Júdást nem hívhatod köcsögnek.
11. Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nem "az öreg, a fiatal meg a szellem".
12. Nem szép a Pápát "Keresztapának" hívni.
13. A Fáraó száműzte a zsidókat, nem küldte el őket az anyuk p*csájába.
14. Mária-Magdolna bűnös lélek volt, nem Qrva.
15. Az ötlet, hogy kérted a hívőket: tapsoljanak, jó volt, viszont túloztál, amikor megkérted őket, táncolják a Macarénát, és Daniela nővért sztriptízre hívtad.
16. A szentelt vizet áldásra használjuk, nem arra, hogy a tarkódat lehűtsd vele.
17. "Az a kis házikó" nem WC, hanem gyóntató.
18. Aki a kereszten van, az Jézus, nem Che Guevara.
19. Amikor a bűnösök meghalnak, Pokolba mennek nem az anyjuk p*csájá20. Mindig legyen rajtad alsógatya, pláne ha a csuháddal legyezed magad.
21. Emlékeztetlek, hogy a mise kb. 1 óráig tart, nem 2 x 45 perces félidők vannak, és az, aki melletted ült és "piros szoknyás transzvesztitának" hívtad, én voltam.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 143
Tegnapi: 644
Heti: 787
Havi: 9 477
Össz.: 1 113 545

Látogatottság növelés
Oldal: A felcsúti-tógász...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »