Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Elkezdődött...

Gyurcsány kabarisztikus jeleneteivel tarol... ügyes – mondandója kielégítik a hallgatóságot! „Felnőtt”, aminek örülnünk kell, e képességek birtokában már igazi a feltárulkozás van- nem művi, mint Orbánnál. Illúziói  (a Vezérnek) inkább fárasztóak, trükközéseitől libabőrödzik a test... újat nem tud- ontja a közhelyeket magából, hogy boldog életének vágyait kiélje. Automatizmus és régi (ósdi) sémáival csak seggnyalói körében van elismertsége, de egyre szűkül a kör, mert fogynak a hívek (még ha mást is mondanak a felmérések). Már feledte Orbán- szuggesztiós képességeit és a negatív beállítódástól szabadulni nem tud - ezért is a sok öndics, hogy félelmei vissza ne térjenek...
Milyen más most Gyurcsány (!) -  ő nem feledte, hogy a jelen pillanat az a jövő, amelytől tegnap még annyira félt! Már látja a tényleges veszélyt (csak remélem önmagukban is), ezért már erőfeszítés nélkül kiszorítja gondolataiból a múltat, ám odafigyel tudatalattijára is...
Micsoda különbségek!
Tovább, hogy rakjam a szavakat egymás mellé... és lássuk a káoszt!
Horthy idők (részletek): a Horthy-rendszer nemcsak antikommunista, nacionalista és irredenta, hanem antiszemita is, nem csak az 1919–1920-as pogromok bizonyították. Hazánknak jutott az a kétes dicsőség, hogy az első világháború utáni Európa első antiszemita törvényét, az izraelita vallásúak egyetemi és főiskolai továbbtanulását korlátozó numerus clausus (zárt szám) törvényt Teleki Pál első miniszterelnöksége idején, 1920 szeptemberében a nemzetgyűlés megszavazta.
A náci Németország 1940 nyara-ősze előtt semmiféle nyomást sem gyakorolt hazánkra, inkább példát mutatott, zsidópolitikájával bátorította a hazai antiszemitákat. A zsákmányszerző mohóság, az évtizedes antiszemita propaganda magyarázza a magyar társadalom egy részének passzivitását, jelentős részének részvételét a zsidókérdés „rendezésében”. A politikai elit számára Horthy kormányzó példát mutatott: bár megtehette volna, de egyszer sem élt halasztó hatályú vétójogával.
A nyilasok nem a zsidók jogainak csorbítását, hanem totális jogfosztásukat, kitelepítésüket, vagy legalább gettóba zárásukat követelték. Az 1939-es tavaszi parlamenti választásokon néhány szociáldemokrata és polgári liberális képviselőjelölt kivételével a döntő többség, tehát a kormánypárti és még a kisgazda ellenzéki képviselők is antiszemita programmal kampányoltak.
1938-tól 1942-ig összesen 21 zsidó tárgyú törvényt szavazott meg a képviselőház és a felsőház, és ezek végrehajtását több száz kormány- és miniszteriális rendelet kiadása biztosította.
Zsidók százezreit tették tönkre a jogfosztó törvények és rendeletek. Ezt a folyamatot a megalázás, elszegényítés, kifosztás, végül 1944-től a hullarablás szavakkal jellemezhetjük. A társadalom számára 1938-tól, amikor elkezdték „gyártani” a jogfosztó törvényeket, és egymás után jelentek meg a diszkriminatív rendeletek, nyilvánvaló volt, hogy a másodrendű állampolgárrá minősítettek vagyonát, földjét, állását immáron állami segítséggel meg lehet szerezni.

Mindez jól beilleszthető volt a mindennapi bürokratikus rutinmunka kereteibe. 1944. március 19. után épp ilyen logikusnak, törvényesnek és elfogadhatónak tűnt a hivatalnokok, csendőrök, de még az átlagemberek száz- és százezrei számára az is, hogy immáron elérkezett a totális jogfosztás és kirablás ideje. Ugyanígy elfogadhatónak, logikusnak, és az előző 24 év antiszemita politikájából mintegy következőnek tűnt az is, hogy zsidókat most már német segítséggel ugyan, de el lehet távolítani az országból és az életből is.
A zsidók földjei elvételének módozatairól három törvény és 17 rendelet intézkedett. Becslések szerint legalább 600 ezer hold jutott keresztények, köztük számos „Horthy-vitéz” kezére. A nyilasok nem a zsidók jogainak csorbítását, hanem totális jogfosztásukat, kitelepítésüket, vagy legalább gettóba zárásukat követelték. Az 1939-es tavaszi parlamenti választásokon néhány szociáldemokrata és polgári liberális képviselőjelölt kivételével a döntő többség, tehát a kormánypárti és még a kisgazda ellenzéki képviselők is antiszemita programmal kampányoltak.
Endre László, Pest vármegye alispánja írta: Ő 1944 tavaszán-nyarán belügyi államtitkárként Adolf Eichmann-nal barátságot kötve irányította 437 ezer  zsidó Auschwitzba deportálását.
Horthy Miklós kormányzó volt, felelőssége megkérdőjelezhetetlen, mint ahogyan az akkori  magyar hatóságok felelőssége is vitathatatlan.
Adolf Eichmann SS alezredes, a deportálások egyik fő szervezője egy holland újságírónak a magyarországi eseményekről is beszélt: „Az egész művelettel nem maradt sok dolgom. Számomra világos volt, hogy én mint német, nem kérhetem, hogy a magyarok adják ki nekünk a zsidókat. Ezt tettük ugyanis Dániában, s rengeteg bajunk lett ebből. Vagyis az egész ügyet a magyar hatóságokra bíztam - mondta Eichmann.
A magyar rendőrség elfogta a zsidókat, összegyűjtötte őket, és Ferenczy László közvetlen utasítására vagonba terelték őket. Sohasem láttam személyesen, amint a zsidókat bevagonírozzák. Ez számomra egy apróság volt, erre nekem sohasem volt időm. A munka és az ezzel járó felelősség teljes egészében a magyar csendőrséget terhelte, ha én ennél jelen vagyok, az a magyarországi ügyekbe való beavatkozásnak minősült volna. Végül is Magyarország még ekkor is önálló állam volt,bár voltak bizonyos megállapodásai a Német Birodalommal” - magyarázta az SS-tiszt.
Németh Sándor kijelentette: Horthy Miklóst példaképnek állítani a nemzet elé – felér egy erkölcsi-szellemi öngyilkossággal.  
... eszement ostoba, aki a Horthy időket sírja vissza (mondom én is), és kimondottan pszichiátriai kezelésre szorul, aki a gyakorlatba helyezni is kész! Sem gazdaságilag, sem személyi példaképek tekintetében nem alkalmas a mai viszonyokba testálni egyik pillanatát sem! A Vár, a Kormányzóság, mint hatalmi vágy s egyéni ambíció, ilyetén elítélendő! Az EU zászló égetés, az Országház ablakából kidobálása, az Országház illemhelyén való meggyalázása meg idiotizmus. Az látszik, hogy Kövér hova húz! Persze jelzői nála is megállnak! Orbán válasz nélkül hagyta az eseményeket, ez nem hiba, hanem bűn! Már mutatja vicsorgó foga-fehérjét az EU-nak, hogy kilép az nem kétséges! Amíg a pénz jön, addig nem vall színt, de utána egyértelmű lesz a cselekedete ez ügyben is... aki ezt nem látja az bolond. Immár az ország végét fogja jelenteni, még akkor is, hogy volt egy- néhány cselekedet, ami a népért szólt (persze, azok morzsákban mérhetők!).
Köszöntjük az ország első számú mákgubóját – ahogy lezáró részként Gyurcsány tálalásában, mert miként helyesen mondta: "Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Ha egy politikus nem tartja magát korábban kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségre gondol, eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb-utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül, és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél." (!)
Orbánt idézve (mert akkor igaza volt – most nem? - nem értem... vagy csak elég, ha hazug és elment az esze öregségére?) : „tudnunk kell dolgokról. Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és pontosan milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország felemelkedését vagy éppen meggyengülését”.
Egy szóval nem értem – mert vezére lett a szemhunyóknak, amíg a szélső jobb rátelepszik ideológiájával, ezért vállalná prófétaságát most és saját múltjának megtagadásával?
Vagy... „...koldus vagyok én,
             de ha meghalok, mégis
              e világ lesz szegény.” (?) - „szegény” miniszterelnököm, ki csóró is e-kép, és a mítoszok Mithrásza mellé illő képpel (ábrándosan) a mese királyi múltakról szóló emlékeivel a most hitvallásába szökken! Szabadjára eresztett képzelgésein a pszichiátria túlórázik – csak magáról beszél, hol szakadnak a gátlások és vastagszik a bőr ön-tudatában.
Szívet rándító a most-riadalom, és a kérdés: mi jön még? - megborzoló lényegében. A „sóher alak” - lám! - a magáéinak bőség, a népnek szegénység az ára! - és lováról már hátrafelé nyilaz!
 ...bár Orbán volt már minden és lesz is, mert percenként tagadja magát is (!) - Ő ringlispilkedése volt már ateista most istenhívő, volt Kisz-tag is, baloldali és liberális, most keresztény! - EU belépő és kilépésre vágyó, orosz-ütő ki- most oroszbarátként „félázsiai” varázsló (vagy sámán netán) – látomásai vannak és rohamai is, ami kihat agyi lebenyére...
Szóval jön Paks, mert kell az áram (és én ezzel egyet is értek), hogy mi drága és mi nem, oly mindegy, ha stadionokra van pénz – ez annál értékesebb!
Miközben Rétvári kötelezné Mesterházyt, hogy számoljon be arról, mit is beszélt a franciákkal Paksról! Elidegenít embert és országot és félrevezet mindenkit – nem tekintve a lelkiállapotot, hogy egy keresztény ember - ilyetén sem hívő „pillanatfelvétellel” regél a bűnbeesésről. Szűkül a kőr és szűkölnek a veszett kutyák is! Csak a patkány menekszik...
Emlékművet kérünk Rogánnal megmintázva a rezsicsökkentésről... Múltmegmásító önfényező emlékművét a parasztnak, hol Marx Engels és Lenin, mint boszorkánymesterek sanyargatják majd, ahol ő a szent-angyal... és sarlóval a kézben kéri a tanyasi-pénzeket magának!

Kósa az ATV-ben:
...„használja a logikát” - mondja a műsorvezető hölgynek - „mikor voltak a 2006-os zavargások?” kérdezi és mindjárt meg is adja a választ a miniszterelnök-helyettes: 2006-ban (!) Micsoda pallérozott elme és lyukas mint a szita, lényeg és lényegtelen sajátosan szelektálva és jelenítve! Hányingerem növekszik csak, (a lét- színvonalban csökken – megítélésben az érzet szabja meg a mondandómat... ), immár- hogy ki hazudik és ki mond igazat kevert valójából kihámozhatatlan tartalommal bír... a valóság megaláz. Létezni itt és így huzamos kín és állandó megaláztatás. A nép mégis süketen és vakon, birkamód nyájban szavaz majd az „alkotás” félhomályában – hízelkedésből vagy önzésből. Illúziótlan rideg fogalmazások közepette (sehol egy díszítmény a tartalomban) – talán kihívással hitekben, mégis lezárására valaminek, hogy folytatása legyen a réginek, a múltnak (Horthy idejének), új szakaszába lépve izolál és közönyökre közönnyel ad választ arra, hová- normális körülmények között út nem vezethet! Kósát hallgatva csak az undor és megvetés marad... és hol van még a vége? Könyöklés figurája kiöntve...
Vagyunk, mint az egyszerű kalauz aki kimondani is lusta, hogy Hegyeshalom következik, helyette He-ha mondva, már várom, hogy rövidít, ha jön Piliscsaba... és a választás napja!

2014.02.24.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 249
Tegnapi: 211
Heti: 1 295
Havi: 6 993
Össz.: 1 111 061

Látogatottság növelés
Oldal: Elkezdődött...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »