Csapdák hálójában.

Kalapács János blogja

 

Facebookon is fellelhető írásaiból

A hiányzó Orbán beszéd. Partnerség vagy szolgaság.

Szabad ország, szabad oktatás! Semmit rólunk nélkülünk!

Nem maradunk csendben!- skandálták a fiatalok febr. 23.-án este a Diákparlament , s a Diák vagyok szervezésében zajló tüntetésen. Több ezer ember bátor kiállása a diákok 12 pontjának elfogadtatásáért. Új mozgalom is elindult, Diák vagyok néven. Egyetértek. Hajrá!

A demonstráció keretein belül, ezúttal is, egy alapvető társadalmi problémánkra hívnám fel a figyelmet.

Személyes (köz)véleményem

Olyan országban szeretnék élni, ahol az oktatás, nevelés középpontjában a diák áll. A diákok partnerei egymásnak, a pedagógus partnere a tanítványainak, a szülő otthon partnere a gyermekének. Olyan országban, ahol a diákok felnőtté válva iskolázott szülők lesznek, minden felnőtt partnere a másiknak, honfitársaink tisztelik egymást, a vezérigazgató egyenrangú partnerként, nélkülözhetetlen munkatársként becsüli a takarítónőt, a portást, a gyárigazgató a raktárost s a szalagmunkást. Olyan országban, ahol bizalom, elfogadás s partnerség övez minden állampolgári döntést, ahol örülünk egymás sikereinek, segítjük a rászorulókat s őszinte taps övez minden, a kreativitásból, a szorgalomból s a tehetségből fakadó teljesítményt. Legyen az termék, művészeti alkotás, találmány vagy tervezőasztalon megszülető álom.

A hiányzó Orbán beszéd

A jövőt tekintve, érzésem szerint, Orbán Viktor Miniszterelnök Úr, jobban járt volna, ha elfogadja a diákok január 19.-én fogalmazott meghívóját, de ha már nem állt ki a vitára, kampánykörútját megszakítva, legalább megjelenhetett volna a tüntetésen, s elmondhatta volna a maga álláspontját.

Valami ilyesmit :

Kedves Diákok!

Tisztelt Tüntetők,

Nekem Magyarország az első! A haza mindenek előtt!

Legyetek rá büszkék, hogy pártunk és kormányunk a sokadik gyártó-, összeszerelő üzemet avatta fel a minap, most éppen Debrecenben. Legfőbb hűbéresem, a Ti legnagyobb pártfogótok s a jövőtök legfőbb őre, Parragh László Úr tájékoztatott, hogy itt is legalább 400, s összességében a jövőben több ezer, mit ezer, több százezer életerős, büszke hazafias fiatalra, igazi magyar vérre lesz szükségünk, betanított munkásként, hogy megvívhassuk a szabadságharcunkat, eközben eleget téve Brüsszel követeléseinek is, ami a foglalkoztatást illeti. Vegyétek ezért személyes ígéretként: hajlandó vagyok elintézni, hogy minden fiatal megkapja a garantált minimálbért, most és mindörökké. Ne hallgassatok legfőbb ellenségeinkre, a hazára átkot szóró szónokaitokra, a szabad választásokat mindig megzavarókra, akik azzal sincsenek tisztában, hogy mit is jelent tulajdonképpen a migráció. Ha helyesen tájékoztatnának benneteket, akkor bizony tudnátok, hogy ebben a kérdésben is, megvédve határainkat, s Európát, elsőként Rátok, a Ti jövőtökre gondoltam. Szintén a közelmúltban írtunk alá egy szerződést Kínai partnereinkkel. Újjáépítve a történelem legnagyobb szabású kereskedelmi útvonalát, tudjátok a selyem utat, újabb s újabb, több ezer munkahelyet teremtve számotokra. Azon vagyok, azért dolgozom, hogy Nektek ne kelljen kóricálni a nagyvilágban, ne kelljen gyakorta, parlagon hagyva tudást, tenni akarást, megalázó munkaköröket ellátva, s gyakorta segélyeken élnetek Európa országaiban, mindenki megtalálhassa a helyét a honban. A migránsként hozzánk érkező szakértő több ezer kínai művezető mellett, vasúti talpfa készítőként, síngyártóként, követ hordóként s számtalan, hasonlóan érdekes s izgalmas szakmát kitanulóként álláslehetőséget kínálva Nektek, bekapcsolódhattok majd a világ vérkeringésébe. S akkor most nem is ejtenék szót a paksi beruházásról, amely véglegesen megoldhatja, de legalábbis hosszú évekre, a jövőtöket, a szakmatanulás és a munkakeresés gondjait.

S az a néhány fiatal, akik netán e nagylelkű ajánlatomat is keveslik, felnőhetnek a feladathoz, segítem Őket is álmaik megvalósításában. Azon leszek, hogy a munka frontján, a Kínai s a szintén migránsként betelepülő orosz testvéreink mellett minél több magyar művezető, de akár tervező, s egy-két mérnök is részt vehessen az országunk újjáépítésében, az erős nemzetállam létrehozásában. Mert a jövőnk, a Ti jövőtök is, az erős nemzetállamban, a munka alapú társadalom kiépítésében rejlik! Fájdalom, ennek az eszmének gyakorlati megvalósítása magam s sok közvetlen politikustársam életéből kimaradt. Életünkben, eleddig, soha egyetlen percig sem volt alkalmunk tisztességes munkát végezni. De minden erőmmel azon leszek, hogy Nektek ez sikerüljön. Ehhez persze át fogjuk alakítani, immár századszor, de ha kell százegyedszer is, az OKJ-s s a teljes oktatási rendszerünket. A léhűtők számát a minimumra csökkentjük s addig is, amíg a számuk nullára nem csökken, a gimnáziumokba, amely távlatilag megszüntetendő iskolatípus, megszigorítjuk a bejutók számát. Tesszük a dolgunkat! Tesszük a Ti érdeketekben, a jövőtökért, a hazáért.

Hajrá Magyarország!

Hajrá Fiatalok!

Hajrá Magyarok!

Javaslat

A fentiekből számomra, szerintem Számodra is, nyilvánvaló, hogy két eltérő világképről, felfogásról van szó, mindkét oldalon milliós nagyságrendű szimpatizánssal, követővel.

Két felfogás, egy ország.

Ideje lenne, a társadalmi béke megteremtése, az országunk érdekében, a két (vagy 20?, 200?, 2000?…) álláspont közös megvitatására s legalább egy, társadalmi többséggel elfogadott, nemzeti minimumnak kimunkálására (minden területen, témában, szektorban), amely alkalmas bármely színű kormány számára a jövőben, hogy elindíthassuk végre az ország felzárkóztatását, s egy valódi demokrácia kiépítését. Legitim módon, közös akarattal. 

 

(Nekem lesz ötletem. Hamarosan, jelentkezem.)

------------------

Megjegyzésem:

Bravó János! Most leesett az állam, amiként megfogalmazod, hogy "...ha már nem állt ki a vitára, kampánykörútját megszakítva, legalább megjelenhetett volna a tüntetésen, s elmondhatta volna a maga álláspontját." Az "ilyesmit" most magadra vállaltad és helyette szóltál (írtad) - miként is lenne/lehetne, a haza mindenek előtt! Köszönöm a Szülők és a Nagyszülők nevében is, az őszinte szót, amivel "...egy társadalmi többséggel elfogadott, nemzeti minimumnak kimunkálására..." hívod fel a figyelmet. Talán olvassa az is, akit illet... 

Orbánnak legyen mondva:

Vajon hol húzódik a határ az egészséges büszkeség és a szemmel látható arrogancia között?

 

Szőke Emil:

ekként

 

nincs a gondoknak enyhítője

tréfa járja

a lélek gyönge

rossz-vágyaknak nincsen őre

ekként a ma

hivalkodás s terhelése

hol már békés öregkort nem lelhetek

...szólítani sem érdemellek -

így kérlek: menj a pokolba!

És maradj is ott

csökönyös lelkeddel sültnek –

 

u.i: Az arrogancia ugyanúgy az agresszió egy vonatkozása, mint az agresszió színlelése, aminek a szükségtelen büszkeség számít.

Orbán bízik saját képességében és vallott értékeiben, gyakran keresi is azt a foglalkozást, szerepet, helyzetet és lehetőséget, ahol a magánál ”kevesebbeket” rendreutasíthatja vagy helyreteheti, ez az ő pszichológiai nyeresége...

Hajrá, csak így tovább! - a szakadék már közel!

 

2018. 02. 23.

 

Oldal: Diáktüntetésről - "A hiányzó Orbán beszéd"
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat