„Gnóthi szeauton”! (Ismerd meg önmagadat!)

„Változtass magadon és változni fog a sorsod is…”

MSZP véleményez: „A kormány a felelőtlen forrás fel nem használással, a soha vissza nem térő alkalmak elszalasztásával ismét bizonyította, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Ezért felszólítjuk az ország nemzetközi kapcsolatait „hidegháborús keretek közé helyező” Orbán-kormányt, fejezze be a szabadságharcot a szövetségeseinkkel és az ország lakosságával szemben! Ha arra sem alkalmasak, hogy a rendelkezésre álló források értelmes, hatékony felhasználását az ország és a magyar emberek érdekében biztosítsák, akkor mitől lennének alkalmasak a további kormányzásra?” Lám! – a makulátlanok: akik, amikor tehettek volna mindezek ellen csak magukkal – saját épülésükkel voltak elfoglalva (még akkor is, hogy most igazságuk van, ami egy tény-megállapítás). A kommunikációs ösztönzőik jól hatnak… megül a hangulatkeltésben – kérdés, hogy milyen hatásfokkal sikerül érzelmi feszültséget kelteniük (?) Vajon tudják-e milyen típusú előkészítés enyhítheti a későbbi kudarc- vagy csalódásélmények hatását? Mennyire tartósak azok a megváltozott reagálások, amelyeket a meggyőzést célzó kommunikáció idézett elő? Szerepjátszás folyik rögtönzéssel- vagy tényekre alapozott tudással egy jövőépítés? A hogyan (?) - érdekelne!

„Ha egy országból menekülnek a munkavállalók, ha egy országban minden második ember költözne külföldre egy jó állásért, ha egy ország második legnagyobb városa London (ma már itt él a legtöbb magyar Budapest után), és ha folyamatos rekordokat dönt a külföldi munkavállalók száma, akkor az egyet jelent: nem működik az ország” –(MSZP). De a kérdés itt is, hogyan működne velük az ország, a szocialistákkal… talán, ha volna ingyen-pénz? – avagy mindenkinek alapjogon járna a havi „apanázs” – véletlenszerűségében vagy állandóságában - immár új elemek megjelenését eredményezi, de miből? Orbán mindent elvett, MNB-t ők uralják, a gazdaság áll (nem termel többet, csak a szükséges mennyiséget) – a szocialista (mert szocialista) mitől lesz jobb, ha a megismerésnek- most bonyolult ellentmondásos útját járja, hogy a dolgok lényegébe hatolhasson. És a lényeg a szemük előtt, mert választást hogy nyerhetnének, ha nem az számít, hogy kire adod a szavazatodat, hanem az, hogy kik számolják meg?! Hiábavaló megállapításokkal nem sokra mennek, még akkor sem - ha van benne igazság. És aki már kint van, miért jönne vissza – biztosítja-e a folyamatok reális lehetőségét a lét… (?) - az igazság, ami nekik a szocialistáknak az, másnak csak semmi vagy fél- igazság, ugyanis koncepciójuk azonnal felmondja a szolgálatot abban az esetben, ha az emberek ugyanannak a kérdésnek a megítélésében egymással ellenkező álláspontra helyezkednek. Egyszerű a mai képlet: pénz nélkül semmi nem megy!

Minthogy a parancsuralom mellett gyakran azzal szoktak érvelni, hogy a demokrácia nem elég eredményes ahhoz, hogy biztosítsa valamilyen cél elérését (hogy mi jogos és vagy mi eredményes már különböző dolog) – az út, hogy Orbánék csak barkácsolnak és kísérletezők- a célok elérésével kell mérnünk (ahol is hazugok, veszélyesek és becstelenek lettek). Munka nincs, a gazdaság stagnál… kötvényekkel tartjuk el az országot, a segítőkezek elutasítva, öntörvényű politikájukkal csak általában ért célt, konkrétan semmi, ha a munkával kapcsolatos célokat vesszük figyelembe, akkor a nulla már dicsérő megjegyzés. Autokrata vezetéssel a nagyfokú ellenkezés megteremtve – az agresszió mára gyakorlatuk… folyik a bűnbakkeresés, velük szemben az agresszió kapott teret. Orbán vezet az ingerhelyzetek megteremtésében, de a felelősség tekintetében már, hm… látjuk, amikor a munkaviszonylatokra, a szakszervezeti tevékenységre, a szociális értékalkotásra gyakorolt hatását nézzük (levelezik, rádiós adásban közöl és áthárít!). Más szavakkal és bennünk, ha tapasztalataink nem felelnek meg azoknak az elvárásoknak, amelyek egy életen át halmozódtak fel bennünk, megpróbáljuk csökkenteni az összeférhetetlenséget… megváltoztatjuk véleményünket, előfordulhat, hogy olyan messzire megyünk, hogy eltorzítjuk észleléseinket és vagy az információkat, amit a körülöttünk lévő világ nyújt. Bár a társadalmi nyomás, mint tényező mindig jelen van, a türelem mindenféle megerősítése hozzásegíthetne ugyan a félreértések megelőzéséhez. Ám-  mert az nincs – így a folyamatokban feszültséget kelt – ezért is a hatalom és ténykedései kritikussá teszik az emberek nézeteit. Az emberi viselkedésről egy-egy adott szituációban könyveket lehet írni… de az alaptétel (és talán ezért is tűnik egy alvó nyájnak társadalmunk, hogy hagy fejére szarni) olyan kedvezőtlen beállítódás valamivel szemben, amely a dolog tendenciáját tekintve szélsőségesen sztereotipizált, emocionális töltéssel rendelkezik, s csak igen nehezen változik meg ellentétes információ esetén! Probléma csak akkor keletkezik, amikor az etnikai csoportok, idegen szokások, vagy kultúráik, ami ott természetes – másoknál különbséggel bírnak, megkülönböztetésre állítódik be, s e különbségek a különbözőtől való idegenkedés valamely etnikai csoport iránti ellenséges beállítódássá változik, amely elébb pszichológiailag, majd elméletileg válaszfalakat emel (itt beleértendők a más népek is), s a megkülönböztetés politikájához szolgál alapul. Etnikai előítéletük folytán az ellenséges beállítódás következményeként lesz negatív és kedvezőtlen az ország nemzetközi kapcsolata, a „hidegháborús keretek közé helyező” Orbán-kormány nem dolgozta ki (bizonyos történeti feltételein) a fegyelem-normáit… amely szükséges lenne ennek vagy annak a célnak eléréséhez – instabilak politikailag úgy, mint emberileg, magyarul: megbízhatatlanok! Erkölcsileg felelőtlenek – félelem az emberekben – ők meg a konkurenciáktól félnek… ezért is magukat túlbecsültetik – ha van is képesség valamire bennük, rossz irányban felhasználva az. Irracionális és abnormális politikájuk csak csoportérdeknek felel meg és elfogultak, aminek nincs és nem is lehet „egyenes” jelentőségük (lásd: a mutyik sora).

A jelek szerint általános náluk a beállítódottság, amely ellenséges viszonyt jelent (nemcsak feltételez) – mára már mindenkivel szemben, függetlenül az egyéni tulajdonságaiktól. Előítélettel vannak minden iránt… maga a szó is mutatja, jelezvén, hogy olyasvalamiről van szó, ami előbb van, mintsem az emberek gondolkodnának a dolgon, és tudatosan meggyőződnének nézeteik igazságáról. Végül ez a beállítódás rendkívül stabil a Fidesznél, ésszerű érvek igen nehezen változtathatják meg. Előítéletről igenis beszélhetünk a hatalomban is, mert ellenséges a beállítódásuk (téves az irány és merev általánosításokon alapul). Nem kérdés – állítás: nem alkalmasak a további kormányzásra! Kérdés még mindig az, hogy Magyarországon ki alkalmas a kormányzásra? És ki az a személy ki bírja a nép bizalmát?

 

…elfelejtettem, hogy kell élni,

              de félni meg- tanultam, 

              s még tanítják nekem.

        Miért nem egyenes gerincem,

hol elszédült a föld- el nem tudom tagadni-

Nem megy, 

ember vagyok, egyként nem tudom megoldani…

              Mond- képzelet csupán, 

              hogy gyászba-roskadt 

              egy érzés, hogy így tapod valót 

              a lét, és új határán testi-

       fájdalmát is felfestette örökre viselni,

       hogy idegenség-vége legyen emberi?— (szőke)

A nagy baj (és ez valóban a legnagyobb (!) – hogy félelemben élni nem lehet! Pusztítás folyik és a hatalmak mindig pusztítanak – mindig félelmet keltenek, tönkreteszik az embert az „alattvalót” – önérzetében, hitében, ragaszkodásában, mert az eszmék, az ideológiák így vagy úgy bizalmat veszejtenek… vajon akaratlagosan, tudatosan?- de időlegesen mindenképp. Ebben a licit-rendszerben, már a keresztényi-állapotoknak érzelmi, eszmei erkölcsi igazságával sem lehet egyet- érteni, hiszen épp maguk bizonyítják be, hogy az anyagi féktelenség lelkében fürdik eszméje- korrupt gyakorlataival a becsvágy- és a gyűjtőszenvedélynek áldoznak. Nem számít a tízparancsolat: öl (lélekben), lop (helyben-hagyólag részesként), hazudik, féktelenül vágyainak él és még kívánja is (Júdásként!- csak a forint érdekli)! Beépítette magába a KDNP is, hol a nyugtalanság és nem a lélek nyugalma van – ott lobognak fantáziátlan- a vizionált tudatformák, hol az agresszió első-száma: értékrendje… valamiféle szubjektív ellentmondásban kényszeríti a viszonyulást mindig másra! Ez érdek-kategóriája… leoldotta az egyént, így formalizálódtak – az egyéni érdekek játékát keretbe foglaló, kiürült intézményes alakzataivá váltak. Betokosodott mellékútjaik konfliktusokat okoznak – az emberi kapcsolatokban (egyébként általuk közvetlenül nem érintett járulékos területet is hatásuk alá vonnak) – mérhetetlenül ártalmasak… klikk-alakulás alapja lett – önzésükkel (mely már nem tüneti) érdek-szaporodásával elkerülhetetlenül élezik mind a helyi- mind az átfogóbb társadalmi feszültségeket. Lásd! - a „közjót”: ami kizárólag sajátjuk, mint a nyugdíj és az egyéb juttatás összekapcsolása, ami másoknál tilos- náluk zöld-utat kapott! Erdély, és a lovaglás – a magamutogató fölényes, de nagyon buta magatartás jellemzően részükről… „El kell szomorítanom őket: az erdélyi magyaroknak eszük ágában sincs azon morfondírozni, hogy otthonuk ez a Magyarország legyen. Azt a fröcsögést és primitív közbeszédet, ami pedig itthon a focipályákon vagy épp imitt-amott előfordul, minden bizonnyal ki is kérik maguknak.” Követeljék az ifjú keresztények a „túró- rudit” nekik is! Talán lesz szavazójuk… továbbá: „a magyar közbeszéd bizonytalanítja el a románokat az autonómia kérdésében, amivel egyébként nincs különösebb problémájuk.”!

 2013.08.19.

 

Oldal: "Gnóthi szeauton"...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat