Csapdák hálójában.

Kalapács János blogja

 

Facebookon is fellelhető írásaiból

NAT 4 (2012)

Sziasztok,

A NAT4 a korábbi változatokhoz képest is „durvább”formában, bőséggel tartalmazza a kiadó kormányzat mögött álló pártok, elsősorban az oktatás felett egyeduralmat kapott KDNP ideológiai értékeinek közvetítését.

Szerkesztői ugyanakkor gondosan ügyeltek arra, hogy a pedagógiai ellentmondásokat felfedezni vélők, esetleges felvetéseikre, bármely ellenzéki oldalról vagy éppen az unióból is tennék, megkapják a megnyugtató válaszokat.

Ezért aztán, ember legyen a talpán, aki a szövegbe szakmai szempontból bele szeretne kötni. Hasonlóan a NAT 1-hez, minden és annak az ellenkezője is megtalálható benne.

Az alábbiakban, ízelítőül, néhány szemelvény illusztrálja a szerkesztési szempontokat.

(véleményem szerint, nem is igazán a NAT4 okozta a legnagyobb problémát a Fidesz –KDNP kurzusai alatt, hanem az a puccsszerű, példa nélküli, „cunami”, amellyel 2011-ben néhány hónap alatt a földdel tették egyenlővé a korábbi, sok sebből vérző, de azért mégiscsak működő oktatási rendszerünket)

Polgári értékek

„A köznevelés feladata és értékei

A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék

– a haza felelős polgárává váljék;

– kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;

– reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

– megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; – törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; – legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;

– váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; – ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;

– tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.

A NAT4 fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is.

A nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozás különböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek.

Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget.

Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, hangsúlyozzák az alkotók, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.

A NAT4 szándéka továbbá, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennél fogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.

Ahhoz, hogy egy ország polgárai szót értsenek egymással, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető. Ez az a közös nyelv, amelyen a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható.”

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Az erkölcstan oktatása

„A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok A hit- és erkölcstan oktatás tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.”

A NAT 1-től a NAT 4-ig. Összegzés

Összegezve az alakváltozásokat, a pártoké igen, a magyar társadalom hatása a nemzeti alaptanterveinkre soha nem valósult meg.

A nemzeti alaptantervünk bármelyik változata nem a társadalom kívánságaként, hanem az adott kormány üzeneteként került kiadásra, az ellenzék bosszantására s mindenkor a társadalom kárára.

Személy szerint, felháborítónak tartom, hogy velünk mindent meg lehet csinálni.

Mert azt ugye senki nem gondolhatja komolyan, hogy a társadalmunk, hatévenként váltva, hol a demokratikus, hol a liberális, hol a poroszos, hol egyszerre mindhárom értékvilágot tükröző oktatást kérne számon az intézményeitől (1995-2010), és a pedagógusaitól (2010-2018).

Sokadszor fogalmazom ugyanazt a kérdést: Megengedhető-e, hogy az oktatás ügyét kizárólag az uralmon lévő pártok értékrendjének alárendelve kezeljük?

u.i:

A KDNP forgatókönyvét megvalósító Fidesz (2011) NAT változata már senkinek sem okozott meglepetést, ami azzal az egyszerű ténnyel magyarázható, hogy az oktatási rendszerünk ekkorra már régen túllépett a 24. órán. Figyelmetekbe ajánlom a NAT sorozat 5. részét.

---------------------------

Megjegyzésem:

...„olcsó” a jelen, s benne a formálódó ember

a célok mellet-dagasztó érzetében.

Itt vett markába a döbbenet, hogy értelmet érjen… (szőke)

 

„Az élet egyik legszebb jutalma, hogy miközben az ember másokon segít, egyben önmagán is segít.”

(Ralph Waldo Emerson)

Az emberminiszter rettenetesen elfoglalt. Nem ér rá leülni tárgyalni sem a tanárokkal, sem a diákokkal, sem az orvosokkal, sem a közszolgákat képviselő szervezetek vezetőivel. Pedig tényleg keményen dolgozik.

Akkor tehát itt a válasz: miért hever romokban az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazat? - az ezekért egyszemélyben felelős Balog Zoltán nem ér rá ilyen felesleges apróságokkal foglalkozni, mert folyamatosan szerepelnie kell.

Majd énekelni fognak diákjaink (?) – ezzel megoldódik sok gond!

Balog Zoltán úgy fogalmazott: a magyar oktatási rendszer nem teljesít jól a különböző szintű intézmények közötti átmenet terén, de a mindennapos éneklés megszokása mindezt megkönnyítheti a gyermekek számára, például az óvodából az általános iskolába átlépéskor.

A mindennapos éneklésnek teret fog nyitni az új nemzeti alaptanterv is.

Jelenleg szakmai vitát folytatnak az 1+8 osztályos általános iskola lehetőségéről, ebben a rendszerben az első három évben a közismereti tárgyak helyett a készségek fejlesztésén lenne a hangsúly, beleértve az ének-zene oktatást is – mondta a miniszter, aki kitért arra is: az éneklés népszerűsítése szintén szerepet kap a tárca fiataloknak szóló stratégiájában, amely hamarosan a kormány elé kerül. Balog Zoltán kiemelte: 2018-ban milliárdos nagyságrendű forrással 2-3 éves program indul a magyar zeneiskolák hangszerállományának megújítására.

...csak mert az elmúlt 25 év iskolai „kötelező ideológiasemlegessége” miatt is a mai gyerekek nem ismerik eléggé az identitást erősítő magyar népdalkincset. A kormányzat célja a teljes ifjúság bevonása az éneklés élményébe...

Új tendenciák az elméletben és a fejlesztésben...

A fejlődés iránya tehát a tanterv „pedagogizálása” és „szubjektivizálása”, s egyre kevésbé az, hogy az oktatás „felülről”, „kívülről” történő kötelező tartalmi szabályozásának irányító, politikailag legitimált dokumentuma legyen...

... megalapozott tantervi értékelés előtérbe állítása

... a tantervfejlesztés rendszerszemléletű értelmezése, kapcsolódása a nemzetközi és hazai gazdasági, társadalmi, kulturális, tudományos-technikai fejlődéshez, az iskolarendszer megváltoztatásához

... az aktivitásra, motiválásra, differenciálásra épülő tanulási-tanítási folyamat és a tantervfejlesztés összekapcsolása

... az intézményi, iskolai, tanári, tanulói tantervi autonómia hangsúlyozása

... központi és helyi – tartalmi, tantervi fejlesztés koncepciójának kidolgozása, a rendszerváltás után pedig az ezt realizáló központi magtantervi dokumentum, a Nemzeti Alaptanterv kimunkálása, majd implementációja.

Szerepük elsősorban a tartalmi koordinálás,

kommunikáció elősegítése az oktatás különböző szintjei és tényezői között. Egyre kevésbé előíró, inkább leíró jellegű dokumentumokká alakulnak át, ennek megfelelően „műfajuk” is megváltozik, differenciálódik.

A központi érvényű, országos tantervek inkább irányelveket, koncepciókat hangsúlyoznak. Célrendszerükben minden szinten előtérbe kerülnek az elvek, értékek; a tartalmak; az ezekkel összhangban álló készségek, kompetenciák, diszpozíciók, beállítódások.

Ezekkel összhangban minden tanuló számára közvetítendő, megvalósítható tanulási tevékenységeket, teljesítményeket, eredményeket, általános és fejlesztési követelményeket fogalmaznak meg. A központi „mag”-, „alap”-, „keret”-tantervek eleve előtérbe állítják, feltételezik és biztosítják a helyi, iskolai tantervek befolyásoló szerepét a pedagógiai, tanítási-tanulási folyamatok irányításában, megvalósításában.

Így azután lassan feloldódik a centrális és helyi tartalmi szabályozás (ál)ellentéte is.

Ahogy közeledünk a „tantervezés” helyi, iskolai szintjeihez, úgy válik meghatározó jelentőségűvé a tantervi dokumentumokon túllépő „tényleges”, „megvalósított” és „rejtett” tanterv, amely lényegében nem más, mint maga a konkrét tanítási-tanulási folyamat.

------------------------

Tehát összegzésül...

A tárgyaltak alapján is megállapítható, hogy napjainkban fordulat érzékelhető a tantervek funkcióiban, jellegében. A tantervek belső funkciójának lényege az objektív tartalmak művelődési, pedagógiai folyamattá alakításának, belsővé válásának megalapozása.

Külső funkciója pedig a kommunikáció, a koordinálás a tényleges nevelési, tanítási, tanulási tartalom kiválasztását, elrendezését és közvetítési folyamatait meghatározó tényezők között. A fejlődés iránya tehát a tanterv „pedagogizálása” és „szubjektívizálása”, s egyre kevésbé az, hogy az oktatás „felülről”, „kívülről” történő kötelező tartalmi szabályozásának irányító, politikailag legitimált dokumentuma legyen. Ez harmonikusabb viszonyt feltételez az elmélet és a gyakorlat között is. Elkerülhetővé válhatnak azok a buktatók, amelyeket az egyik tantervelméleti munka szatirikusan a következőképpen jellemez:

Elmélet az, ami mindent leír, elemez, de a gyakorlatban nem használható.

Gyakorlat az, ami működik ugyan, de nem tudjuk, miért.

A kettő kapcsolata pedig gyakran úgy valósul meg, hogy semmi sem működik, és senki sem tudja, miért.

Az új tendenciák felismerése, kutatása, elemzése, összefüggéseinek feltárása feltételezhetően lehetővé teszi a tantervelmélet megújulását. Utalhatunk ezzel kapcsolatban például a kognitív pedagógiával, pszichológiával, a konstruktivizmussal, a kompetenciák rendszerével, a tanulási képességekkel, a tartalmi fejlesztéssel foglalkozó elemzésekre, munkákra...

Mindez valószínűleg a klasszikus tantervelméleti paradigmák helyett újakat eredményez majd!

További példát szolgáltatnak a tanári feladatok.

Az iskolaév elején a tanárok különböző megbízatásokat és feladatokat kapnak. Ezek lehetnek ugyanazok, mint a megelőző tanévben, de lehetnek újak is. A feladatok a tanár és az iskola közötti munkaszerződésnek tekinthetők. A minőséget annak alapján értékelik, hogy a feladatokat elvégezték-e, s ha igen, hogyan.

A megfelelő minőséggel kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük:

Kívánatos, hogy részleteit a felek megbeszéljék, leírják és aláírják, mielőtt az ennek való megfelelés értékelése megkezdődik;

...helyileg készüljön, és az elkészítésébe kapcsolódjon be mindenki, akinek köze lehet a teljesítéséhez;

A megfeleléssel kapcsolatos elvárások...;

...hogy a megfelelést a felek kölcsönösen ellenőrizhetik;

A megfelelés értékelése inkább folyamatosan történjen, mint külön felügyelet révén.

A mai iskolákban még mindig megoldatlan a tanulás irányának kérdése. A pszichológia számos tanulmányelmélettel rendelkezik:

- ki tudja mutatni a tanulás különböző szintjeit...

- a tanulási stratégiák különböző típusait...

- a tanulás szabályozásának, aktiválásának módjait a legegyszerűbb tanulási típusuktól a heurisztikus eljárásokig.

Mindazonáltal az iskola különböző szakaszaiban a különböző tartalmi területeken, az egyes művelődési körökön belül, avagy éppen a szociális tanulás terén történő fejlesztéshez speciális technológiákat kell kidolgozni. Mindezek birtokában feltételezhetően a gyermekek pszichikus fejlődésében más trendek és más minőségek lépnek majd fel.

Mindennek azonban a személyiség optimálisabb formálását kell elősegítenie.

Az irányítás megtervezéséhez feltétlenül szükséges a gyermekek személyiségének, értelmi fejlődésének, kreatív képességeinek, szociális beilleszkedésének és érzelmi világának pontosabb ismerete.

 

Szőke Emil:

időm lejárt

 

...segítsetek!

Segítsetek az istenért...

Időm lejár, veszett a remény.

Engemet már kinevetnek

ahogy megvisel az élet-nélküli élet.

Így lettem egy vén szamár,

akiért úgyse kár...

érzem is itt végemet,

s a vágy? - jaj -

kedvtelen sírba tesz

kifordít egy köpönyeget

már másként lett: szellemes! –

 

u.i.:

Az ún. generikus stratégiák nagyon is eltérő dolgokat állíthatnak középpontba a minőség meghatározását célzó vezetők számára.

Szélesre nyitott

Ebben a fajta iskolában jó minőséget nyújtanak a tanterv teljes szélességében és az iskoláktól általában elvárt társadalmi tevékenységekben. A minőség itt elsősorban a szabvány követelményeinek, azaz a kormány tantervi rendelkezéseinek való megfelelést jelenti, melyhez bizonyos mértékig kapcsolódik a helyileg kötött szerződések, mint például a rendezvények, szociális tevékenységek, tanórán kívüli foglalkozások teljesítése. Csak nagyon kis mértékig érvényesül a fogyasztók speciális kívánságainak figyelembe vétele a tanterv szolgáltatási körében, jóllehet a szélesen értelmezett alaptanterv esetében a minőségre és a fogyasztói megelégedettségre természetesen nagy hangsúlyt fektetnek.

Emelt szinten nyitott

Ez a stratégia sokkal magasabbra teszi a szabványnak való megfelelés mércéjét, a központi, átlagos alapkövetelményeket csak minimum teljesítménynek tekinti. Az iskolai munka minőségének továbbra is az országos tanterv és a tantervi jellegű szolgáltatások képezik az alapját, de ennek színvonalát egyedi szerződésekre alapozva emelik. Ezek közül a helyileg kialakított elemek - a hozzáadott értékű szolgáltatások - közül sok a fogyasztó-orientált, így jobb lesz az arány a szerződésnek megfelelő és a fogyasztói igényeknek megfelelő minőség között.

Alap szakosodás

Ez a stratégia azt jelenti, hogy az iskola hírnevét egy vagy néhány kiválasztott terület vagy sajátosság adja: egy tantárgyi fakultáció, az oda járók felekezeti, nemi vagy faji hovatartozása, egy, az iskolában preferált sportág, stb. Az ilyen szakosodás azt is jelenti, hogy az iskolának megfelelő teljesítményt kell nyújtania a szélesen értelmezett tanterv területén is, melyeket a szakosodás adta szerződésnek megfelelő minőség egészít ki, megtámogatva a fogyasztói igényeknek megfelelő minőséggel. Például egy sportokra szakosodó iskolának meg kell haladnia a sporttal kapcsolatos alapkövetelményeket, biztosítania kell a számottevő fogyasztói körök elégedettségét a sporttananyaggal, s mindezek mellett az iskolával kapcsolatos általános elvárásoknak is meg kell felelnie. S persze a sporteredmények (a tananyag termékei) meg kell, hogy feleljenek a szülők és a diákok elvárásainak, vagy túl kell szárnyalniuk azokat.

Emelt szintű szakosodás

Ez a stratégia kiemelkedő szereplésre ösztönzi az iskolát a választott szakterületen, miközben a jó teljesítmény a cél az iskolai munka valamennyi területén. A kiemelkedő iskolával kapcsolatos fogyasztói elvárások nagyon magasak, ezért elengedhetetlen fontosságú, hogy ezek az elvárások legyenek a stratégia fő motorjai. Ráadásul az ilyen iskolának meg kell próbálnia azt, hogy biztosítsa a tanulók jövőjét is, éppen a szakosodás alapján. E stratégia feltételezi, hogy egy speciális zeneiskola tanulói várhatóan zenei pályát fognak választani. Ez az iskolát arra készteti, hogy nagyon komolyan szem előtt tartsa mind a szabványnak való megfelelést, mind annak túlhaladását, azaz a vizsgabizottságok, a szakmai szervezetek, a felsőfokú intézmények követelményeit. S végül, hogy a kiemelkedő minősítést elérje vagy megőrizhesse, az iskolának nagy valószínűséggel egyedi tanulmányi programokról kell megállapodásokat kötnie a tanulókkal, illetőleg olyan helyi munkamódszereket kell kidolgoznia, melyet a tanulók helyi szerződésnek tekinthetnek. Ezért itt a szerződésnek való megfelelés is megfelelő hangsúlyt kap. Az ilyen iskola tehát ezen a szakterületen a háromféle minőség egyensúlyát teremtheti meg. Az alap tantervi tevékenységében (az iskolai munka más területein) a hangsúly a szabványnak ill. a fogyasztói elvárásoknak való megfelelésen marad. (OFI)

-----------------

...egy gyermeki vélemény:

„nem rossz dolog az iskola, egy probléma van vele, semmi olyat nem csinálnak, amit a kisgyerekek szeretnek.”

-----------------

Palkovics válaszai:

- A diákok terheinek csökkenéséről szólva kiemelte: ismerik a problémákat, a következő nemzeti alaptanterv kialakításakor erre fokozottan figyelnek, de egy működő rendszerbe nem lehet belenyúlni, hogy “innen-onnan most elvesznek öt órát”.

- Első lépésként – a szakemberek javaslatára – lehetőséget teremtettek arra, hogy a pedagógusok az adott tananyagtól az eddiginél nagyobb szabadsággal térhessenek el. A tananyag és az óraszám csökkentése a következő nemzeti alaptanterv feladata lesz – közölte.

- ...emlékeztetett arra, hogy csupán egy javaslat érkezett, amely azt indítványozta, hogy a heti öt testnevelés órát csökkentsék háromra. Ezt nem kívánja minősíteni – mondta, de megemlítette, hogy egy idei felmérés szerint 78 százalékos támogatottságot élvez a heti öt testnevelés óra.

- ...kitért arra is: az oktatás-nevelést segítők idén kétszer 35 ezer forintos bérkiegészítést kaptak, jövőre átlagosan 10 százalékkal emelkedik a bérük. Hozzátette: nem csupán a bérüket rendeznék, hanem sokkal komolyabb szerepet is szánnak nekik. A tanárok egy sor feladatot nélkülük nem tudnak ellátni – emelte ki.

- A szakképzés átalakításáról szólva mindenkit arra kért, hogy nézze meg, mi történik Magyarországon, a gazdaság fejlődését ugyanis egyértelműen a szakemberek hiánya gátolja. Nincs idő várni – jelentette ki.

- ...az oktatás legalapvetőbb forrásait biztosítják, a Kliknek nincs kifizetetlen számlája, a következő évi költségvetést megtervezték, az iskolák szintjén most pontosítják.

- Az 58 fenntartó kifogásolásáról azt mondta, hogy eddig a túlzott centralizáció volt a probléma. Most 58 önálló jogi személyiségű, döntési kompetenciával bíró költségvetési szerv jön létre, amely alatt közvetlenül az iskola lesz, így sokkal működőképesebb modell jön létre – mondta.

- ...megjegyezte: február óta minden rendezvényükre meghívták a Tanítanék mozgalmat. El kell jönni, el kell mondani a véleményüket, ő nem fél semmilyen vitától – közölte, és jelezte: november végén, december elején szakmai konferenciát rendeznek, amelynek a panelbeszélgetésére ismét meghívják a mozgalmat, illetve a szakértőit.

- A magyar oktatásnak nincs olyan ügye, amelyet csak a pedagógus karral, csak az egyetemekkel vagy csak a Tanítanék mozgalommal beszélnének meg – fogalmazott az államtitkár, aki szerint az oktatás ügye konszenzust igényel, nem lehet egy szervezet véleménye alapján alakítani.

"A köznevelési államtitkár folyamatosan azt szajkózza, hogy milyen jól haladnak a dolgok, holott ez közel sem igaz."

(CKP)

 

2018. 04. 03.

Oldal: "NAT4 (2012)"
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat